Tömegtőzsde

Az elmúlt években robbanásszerűen megnőtt a tőzsdék, főleg az internetes kereskedés iránt érdeklődők száma. Az öngondoskodás egyre gyakrabban téma, amelynek egy lehetséges szelete az aktív vagy kevésbé aktív tőzsdei kereskedés. Ez a blog azoknak szól, akik komolyan szeretnék venni ezt a tevékenységet és többet jelent számukra egy lottószelvény kitöltésénél.

Friss topikok

Linkblog

Kik vagyunk?

logo_felirattal.JPG

A blogot a BPForex munkatársai szerkesztik.

A BPForex fair kereskedési környezetet (No Dealing Desk) biztosít azoknak, akik komolyan veszik ezt a műfajt és szeretnének befektetéseik kezelésében egy aktívabb területre lépni. 

Prémium előfizetőinknek elemzéseket, SMS/email értesítéseket, napi videó kitekintést és módszertani, stratégiai videókat biztosítunk.

Címke feed

  • A Karácsony nyomában
  • Zavarok mutatkoznak az erőben
  • Az ANJOUK élő szereplői II. - Interjú Ádámffy Zsigmond páncélkováccsal
  • Klip: In Flames - I Am Above
  • Dobjuk fel a karácsonyi menüt!
  • Ívelt felületek modulos gipszkartonból
  • Tivi gróf, az első magyar pornográf regényíró

Irán árnyéka - a hét sztorija

2012.02.27. 09:16 BPFX

A hét sztorija 02.20-24.  - A hétfői amerikai ünnepnap és a gazdasági naptár viszonylagos üressége oda vezetett, hogy a piacokon (vezető indexek és devizák) nem sok minden történt. A hét végére látszanak kicsit felpörögni az események, de a kibontakozásuk csak jövő héttől várható. Kihasználjuk az alkalmat ismét, hogy a piacoktól elforduljunk kicsit és egy kevésbé prompt, ám rosszabbodás esetén annál súlyosabb üggyel foglalkozzunk: az iráni krízissel. Kicsit olyanok a mostani napok, ha a hírcsatornákra tekintünk, mintha a 300 című filmben lennénk: minden tele van a görögökkel és a perzsákkal.

Köztudott, hogy Irán több éve erősen felpörgette atomprogramját. Tekintve, hogy az iszlám köztársaság 3. olajnagyhatalomnak számít a világon, és a természetes földgáz készletet tekintve a másodiknak - forrás: wikipédia (http://en.wikipedia.org/wiki/Iran) -, a "jószomszéd" Izrael és a nyugati hatalmak az utóbbi hónapokban aggodalmukat fejezték ki ez iránt. Irán atomprogramja koránt sem tűnik békésnek, az előbb említett ellenzők azt állítják, Irán lassan háborút provokál. Tiltakozásuk jeléül olajembargót terveztek bevezetni júliustól, azonban Irán megelőzte őket, a Reuters jelentése szerint a hét elejétől a brit és francia partnereknek már nem szállít olajat. Irán azzal érvel, hogy ha Európának nem kell az olaj, eladják másnak - azonban a Financial Times ezen a héten azt jelentette, ez sem megy olyan könnyen a számok szerint, mint ahogy azt Irán gondolja. A huza-vona tőzsdén megjelenő eredményét látjuk: emelkedő olajár és az arany unciánkénti ára is közelíti az 1800$-os szintet (ez ugyan másnak is betudható).
 
A problémáról dióhéjban ennyit - tudjuk, hogy a médiának sokmindent nem szabad elhinni. Azonban a napokban egy érdekes cikk fogta meg figyelmünket, mely a dowjones hírügynökség egyik elemzőjétől születetett. Vincent Cignarella 30 éves tapasztalata a devizapiacokkal, brókercégek vezetésével (jelenleg a Santander International, NY devizakereskedési desk-jén dolgozik) megalapozza azt, hogy érdemes odafigyelnünk arra, amit ír. Vajon kerülhet-e a világ az iráni konfliktus eredményeként az 1970-es évekhez hasonló stagflációba? Tekintve, hogy az országok a jegybankjaik pénzén "élősködnek" manapság, az közel-keleti ellenségeskedés fokozódása felkészületlenül érheti a kormányokat, és nem fogják tudni kezelni az infláció és kamatráták hirtelen emelkedését. Így könnyen kerülhet a világ az 1970-es szituációba.
Az Irán-szakértők szerint a probléma és fenyegetés valós. Egyrészről alátámasztja ezt a Szaúdi Riál forward rátája - 1 éves dollárkölcsön a szeptember 13-ai -94,06-os mélypontról január 13-ra -5,46-ra emelkedett. Ez nagy kockázatot tükröz, hiszen a Riál árfolyama rögzítve van a dollárhoz, a szaúdi kormány pedig a világ legnagyobb és legtöbb hasznot termelő olaj tartalékán ül. Érdekes továbbá a szaúdi 5 éves CDS felár*. Az ország adósságállománya nevetségesen kicsi - ezt tudjuk. Ennek megfelelően az 5 éves CDS felár 103 pont volt október 28-án. Január 16-ára ez 150,6-ra ugrott, jelentős drágulás.
"Mit jelez ez nekünk?" - kérdi Cignarella. Talán azt, hogy a befektetők aggódnak, milyen következménye lehet annak, ha Szaúd-Arábia háborús konfliktusnak lesz kitéve. Tekintve, hogy az arab ország USA szövetségese lehet egy "preventív" iráni támadás esetén, az aggodalomnak van alapja. Vajon Irán fogja-e bombázni a szaúdi olajmezőket és gázvezetékeket, amiért Szaúd-Arábia töltené fel az iráni olaj helyét a nyugati országokban? Ilyen körülmények között a hordónkénti olajár 150$-200$ is lehet hamarosan. Mit jelent ez a globális gazdaságra?
1978-as olajválság - szintén egy iráni krízishelyzet következménye volt - 13$-ról 32$-ra repítette a hordónkénti árat. A US infláció 19%-ra ugrott, komoly recesszióba sodorva a jenkiket - de igaz ez a világ gyakorlatilag összes, vezető gazdaságára. Egy hasonló helyzet kialakulására ma nem készültek fel a fejlett gazdaságok. Európa közel recesszióban van már most is, a központi bank éppen egy pénzügyi krízistől próbálja megmenteni az Uniót. Az energiaárak globális növekedése aláásná ezen kísérleteit. Japán még rosszabb helyzetben van, az olajimportáló ország GDP arányos adóssága a legmagasabb a fejlett országok közül. Számára finanszírozhatatlan lenne a magasabb kamatráta, a japán jegybank elnöke a minap azt nyilatkozta, hogy a kamatok 1%-os emelkedése a főbb japán bankokat 3,5 trillió Yen veszteségre ítélné (1 USD = 80 Yen pillanatnyilag).
Hogyan vetíthető le ez ránk, devizakereskedőkre? Cignarella érinti ezt a kérdést is. Befektetői szemlélettel - óriási felkiáltó jelet téve amögé, hogy HA MEGVALÓSUL a fent leírt forgatókönyv, tehát nehogy úgy járjon valaki, mint Warren Buffett, aki régebben a dollár eltűnésére "fogadva" 1 milliárd dollárt veszített - vizsgálva a dolgot, olyan devizába kell fektetni, ami nyersanyaghoz kötődik (AUD, NZD, CAD - főleg, hiszen az olajár hat leginkább rájuk), olyan devizákkal szemben, amelyek a legsérülékenyebbek: például a Yen, az előbb említett okok miatt. A konfliktus súlyosbodásának elkerülésére van esély, azonban nem árt "beárazni" a háború lehetőségét sem. Jelenleg az olajpiac még ezt messze nem tette meg.
 
Ha már a cikk elején a 300 című film analógiáját említettük a mostani fő hírekkel kapcsolatban, nézzük meg egy kicsit a görögöket is. Tudjuk, hogy múlt hét végén elfogadták az európaiak a feltételeket, melyeket a görög kormány összerakott, és a 130milliárd Eurós pénzügyi segítséget megszavazták. A fő kérdés az, hogy az Euró azóta látható - sebezhető - ereje vajon annak tudható be, hogy a görögök így elkerülték a csődöt vagy annak, hogy biztosak a befektetők a csődben, viszont ennek "kulturált" lebonyolítását remélik? Egyre inkább az utóbbit kell igaznak tartanunk. A görög pénzügyminiszter, Venezielos szerint is nagy esélye van továbbra is a görög csődnek, hiszen ezt az eseményt kommentárjaiban "elbagatellizálta" a héten. Ez magyarul azt jelenti: "csődbe fogunk menni várhatóan, de ennek hatása nem lesz súlyos a nemzetközi piacokra". A görög kormány több, mint 50%-os veszteségre kényszeríti a privát kötvénytulajdonosokat. A "kényszeríti" szót még ne használjuk, mert 2 hetük van eldönteni, hogy a veszteségbe önként mennek-e bele a befektetők. Ez a veszteség úgy alakul ki egyébként, hogy a terv szerint március 9-12. között a jelenlegi kötvényeket új görög és az EFSF által kibocsájtott papírokra "cserélik" a befektetők, melyek értéke 46,5%-a a jelenlegi portfóliójuknak. Nem egy vonzó üzlet, ezért nem várható, hogy az önkéntes cseréhez kellő 2/3-os szavazati arány megszületik a tulajdonosok körében. Ha nem lesz meg ez a többség, a csőd gyakorlatilag azonnali.
Milyen hatással lenne a görög csőd a piacokra? Pszichológiailag jelentős, mert ez lenne az első ilyen eset az Eurozónában. Hirtelen elkezdenék figyelni a befektetők az olasz, spanyol és portugál CDS felárakat, melyek minden bizonnyal emelkednének a pszichológiai hatás miatt. A csőd utáni első 2 hét lenne a legfontosabb, ha a második, 130milliárd Eurós mentőcsomag sem lesz megszavazva (a németek például még hétfőn tartanak egy szavazást erről) március elején, amikor ez ügyben - vélhetően utoljára - találkoznak az európai vezetők, akkor komoly piaci hatása lesz a csődnek. Figyelembe kell azonban azt venni, hogy a piac a közelmúltban sok dolgot (USA és Franciaország elveszítette AAA státuszát, 100 éves Wall - Street- i cégek tűntek el) átvészelt, és a kezdeti felfordulás után magasabb árfolyamokkal válaszolt rájuk végeredményben. Az elkövetkező 2 hétben tehát még haladhat az EURUSD fölfelé. A csütörtöki napos zárása, és 1,3350 jelentős áttörése megnyitotta az utat a következő, nagy ellenállásig, 1,3500-ig.
 
 
*Országkockázati felár. Magyarul a CDS felár megmutatja, mennyivel drágábban tud egy ország hitelhez folyamodni, mint a legkevésbé kockázatos országok.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://tomegtozsde.blog.hu/api/trackback/id/tr894212997

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.