Elemző vagy trader? Hogyan egészíti ki egyik a másikat?
Általános tévhit, hogy a jó elemző meg tudja mondani, merre fognak menni az árfolyamok. A valóság az, hogy még Ben Bernanke, Fed elnök sem tudja pontosan, mikor lesz vége a QE3 -nak. A kereskedők többsége azonban arra kíváncsi, merre fognak menni az árfolyamok ahelyett, hogy mi a valószínűbb irány. Gyakran felkapnak egy-egy elemzőt, aki egyszer valami félelmetes, valótlannak tűnő, az általános vélekedéssel ellentétes irányt jósolt és bejött. Emlékezzünk csak Roubini-re, aki a "2008 as válság megjóslója", "jövőbe látó professzor" stb. titulusokat kapott a nemzetközi sajtóban. A kérdést letudhatjuk azzal is, hogy valakinek, aki mindig csak összeomlást jósol, egyszer úgy is bejön. A valóság, mint mindig, sokkal összetettebb.
Tisztázzuk, hogy egy komoly befektetési intézményben, pl.: befektetési bankok, hedge fundok stb…, ahol több százan, akár több ezren dolgoznak, a tevékenységek szigorúan különválnak. Egyrészt munkacsoportokat alakítanak ki instrumentumoknak (eszközosztályoknak) megfelelően (pl.: feltörekvő részvények, nyersanyagok) és mindegyikben megtalálhatóak az elemzők, a kereskedők és gyakran külsős megbízott elemző cégek is. A kereskedő kereskedik, az elemző elemez, és sosem kereskedik. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a kereskedő csak egy gép, aki nem ért a piachoz, nincs stratégiája és nem ért az elemzéshez. Ellenkezőleg; nagyon is ért, sőt, mentálisan is nagyon képzettnek kell lennie. De ő a piacot figyeli, együtt lélegzik vele és gyors, higgadt döntéseket hoz. Nincs ideje órákig mérlegeket és makro adatokat bújni, számolni és politikai összefüggéseket keresni, miközben a szeme előtt percről percre változik az árfolyam, a piaci hangulat, amelyre reagálni kell. Ezt teszi meg helyette egy elemző. És még sok minden mást is. A lényeg, hogy kiegészítik egymást, gyakorlatilag a kereskedő keze alá dolgozik azzal, hogy értékes időt és munkát spórol neki, de a végső döntést a kereskedő hozza meg, és ő vállalja a felelősséget.
Alapvetően mindenkinek ugyanaz az információ áll a rendelkezésére. Ez az információ temérdek adatot tartalmaz, melyeknek nagy része lényegtelen egy konkrét elemzői/kereskedői döntés meghozatalában. Az információ jelentős része bonyolult fundamentális érték, adat, amit sok év, piacon eltöltött idő után is könnyű félreértelmezni (elegendő csak megnézni az általános piaci reakciót Bernanke nyilatkozata vagy egy NFP jelentés után, a piac gyakran 180 fokos fordulatot vesz 1-2 órával később).
A tökös trader és a gyíkarc elemző
Mi is sokáig küzdöttünk magunkkal, míg eldöntöttük, hogy inkább elemző vagy inkább trader vér folyik-e az ereinkben. A probléma az, hogy a trader ideál valahogy sokkal népszerűbb, mint az elemző. A hiedelem szerint a tradernek "csak" tökösnek kell lennie, egy elemzőnek meg sok unalmas undorító házifeladattal kell esténként hazamennie. Amellett, hogy ez nem teljesen van így, ez is egy fontos pszichológiai hiba, amikor látszólag a könnyebb utat választjuk és ezt még igazoljuk is magunknak (én egy tökös trader vagyok/szeretnék lenni, ezért nem is elemzem magam halálra). Mi a BPForex-nél sok év tapasztalatával a hátunk mögött jöttünk rá, hogy a piacok sokszor befolyásolnak minket akaratunkon kívül, belépünk, amikor egyébként nem terveztük, vagy fordítva. Ezért kialakítottunk egy olyan elemzési módszert, amelyről már írtunk itt a blogon: ez a módszer veszi le a vállunkról azokat a terheket, amelyekkel a legkevésbé tudtunk megküzdeni. Nos, most jubilálunk, mert ez a technika már 1 éve bizonyítja, hogy hatékonyan támogatja a kereskedők napi döntéseit: ez a módszer a Heti Iránytű.
Hogy csináltuk? Voltak jó időszakaink, melyeket rendre rossz követett, a nyereségek nagy részét vagy teljes egészét felemésztve, sőt, veszteséges éveket is zártunk az utóbbi 5 év során. Volt, hogy egyszerűen nem bírtuk elviselni a használt stratégia jellegéből adódó 4-5 stoppolódást és persze a jó sorozatban már nem voltunk benne. Figyeltük a ”nagyokat”, a wall street devizapiaci kutyáit, kereskedőit, elemzőit, és próbáltuk ellesni a praktikus fogásokat, melyeket folyamatosan beépítettünk saját elemzési módszerünkbe. Mindent magunknak kellett megtapasztalni, felfedezni, kialakítani. Rengeteg, ”kereskedést oktatók” által tanított leckéről kellett belátnunk, hogy baromság. Sőt, sajnos mi magunk is adtunk tovább olyan ismeretet, melyről azóta kiderült, hogy baromság. Ez van.
Mindvégig ott lebegett azonban a cél a szemünk előtt: egy olyan elemzési technikát szeretnénk kialakítani magunknak, mely nem kerül sok időbe, nem emészti fel az élet más területére szánt időt, nem okoz lelki meghasonlást a követése, nem hágja át - az egyébként nem túl magasan levő - pszichés korlátainkat. Nagyon fontos volt, hogy a célt soha ne veszítsük szem elől, ellenkező esetben örökös stratégiatesztelésre, útkeresésre lennénk ítélve. Sok kereskedő (aki maga elemző is szeretne lenni egyben) hibázik itt, elveszíti a fókuszból a helyes célt. Nem tudja, mi felé halad vagy rossz célt választ, és az életben nem lesz mersze saját véleménye alapján meghúzni a ravaszt, amikor piacra kell lépni. Később pedig emocionális indíttatásból kerül be a könyvbe a megbízás, és csak a szerencsében bízhat, hogy veszteség lesz-e avagy sem.
A célunkat megtartva (nem pénzbeni, nem profitban, nem százalékokban kifejezett cél volt ez, ha jól megfigyelitek), tavaly nyáron kijöttünk az alagútból a fényre, és azóta töretlenül élvezzük a napsütést. Minden kisebb felleg, zápor csak felfrissülést hoz, semmi katasztrófa nem történik. Amit a Heti iránytűben mi csinálunk, az a kő kemény elemzői munka. Semmit sem akarunk megtanítani, korábban leírtak miatt (hiszen mindenki a saját módszerét kell, hogy megtalálja). Azonban rengetegen kereskednek a mi cégünknél és más cégeknél is úgy az emberek, hogy nem tudják, mi az igazi, a helyes céljuk. Nem tudják, hogy az út, amin járnak, gyümölcsöző lesz-e, így nem is képesek bízni saját gondolataikban. Őrület, hogy emberek a munkával keresett pénzüket hajlandóak ilyen módon kockáztatni, gyakorlatilag a puszta szerencsére bízni. Kötelezőnek érezzük, hogy ezeknek a kereskedőknek megmutassuk a mi utunkat. Ha csak a saját önös érdekeinket követjük, akkor is ezt diktálja a logika, hiszen azt szeretnénk, ha nem buknátok el a pénzeteket eszetlenül és gyorsan. Ez senkinek nem jó.
Mikor tekinthetjük úgy, hogy a célunkat elértük? Remek kérdés, minket is foglalkoztat ez. Talán soha nem mondhatjuk azt, hogy minden kívánalmunkat kielégítettük, mindig lehet jobbra, szebbre, többre törekedni. Felfogás, habitus és hozzáállás kérdése lesz csak, hogy mikor elégedsz meg azzal, amid van, amit megszereztél magadnak. Addig azonban, amíg nem tudhatsz magadénak egy olyan elemzési rendszert, mely a kereskedőként meghatározott, helyes célodhoz vezető utat jelöli ki, egyáltalán nem lehetsz magabiztos és elégedett a tőzsde világában.
Jelenleg is vannak olyan elemzési módszerek, melyek csábítóak, de kiderül róluk hamar, hogy messzebb sodornak minket a helyes céltól. Mohóság, félelem, elbizonytalanodás, és még lehetne sorolni az okokat, amik miatt hajlamosak vagyunk hinni ezeknek a téves utaknak. Fontos, hogy kellő időben (nem túl korán, nehogy egy jó módszert dobjunk a kukába) elhagyjuk őket és folytassuk saját magunknak megfelelő utunkat.
Íme az eredménye a Heti iránytű módszernek, amelyet az elemzések szerinti kereskedéssel elérhetett bármelyik előfizetőnk:
Néhány vélemény azok közül, akik saját, helyes céljuk meghatározása érdekében megnézték/nézik ma is elemzési módszerünket:
Ha úgy gondolod, nincs még meg a helyes célod vagy nincs meg az út hozzá (nincs stabil elemzési módszered, amire támaszkodhatsz), nézd meg a miénket, és vedd el belőle, ami neked kell! És ami a legfontosabb (vélhetően ez neked is fontos), a tanulópénz legyen minél kevesebb, elkerülni nem lehet, ez bizonyos.
A Heti iránytűnk most 25%-kal olcsóbban igénybevehető. Ráadásul, ha nálunk van számlád/nálunk nyitsz számlát, akkor 1 hónapon keresztül bármikor visszakérheted az összeget, ha úgy látod, ez biztosan nem segít az út megtalálásában. http://www.bpforex.hu/hu/szolgaltatasok/heti_iranytu.
