Tömegtőzsde

Az elmúlt években robbanásszerűen megnőtt a tőzsdék, főleg az internetes kereskedés iránt érdeklődők száma. Az öngondoskodás egyre gyakrabban téma, amelynek egy lehetséges szelete az aktív vagy kevésbé aktív tőzsdei kereskedés. Ez a blog azoknak szól, akik komolyan szeretnék venni ezt a tevékenységet és többet jelent számukra egy lottószelvény kitöltésénél.

Friss topikok

Linkblog

Kik vagyunk?

logo_felirattal.JPG

A blogot a BPForex munkatársai szerkesztik.

A BPForex fair kereskedési környezetet (No Dealing Desk) biztosít azoknak, akik komolyan veszik ezt a műfajt és szeretnének befektetéseik kezelésében egy aktívabb területre lépni. 

Prémium előfizetőinknek elemzéseket, SMS/email értesítéseket, napi videó kitekintést és módszertani, stratégiai videókat biztosítunk.

Címke feed

  • A Karácsony nyomában
  • Zavarok mutatkoznak az erőben
  • Az ANJOUK élő szereplői II. - Interjú Ádámffy Zsigmond páncélkováccsal
  • Klip: In Flames - I Am Above
  • Dobjuk fel a karácsonyi menüt!
  • Ívelt felületek modulos gipszkartonból
  • Tivi gróf, az első magyar pornográf regényíró

Befektetés vagy kereskedés?

2016.02.14. 18:48 BPFX

Befektetés vagy kereskedés? Mi a különbség?

Ez az írás egy filozofálgatás, egy mentális maszturbáció, de lehet, hogy a végére valami értelmes derül ki belőle.

Mi különbözteti meg a befektetést a kereskedéstől?

Egyesek szerint az időtáv. Aki befektet, az hosszabb távon teszi, aki csak trédel, az egy rövidtávú szemléletet hordoz. Aki befektet, és mondjuk részvényeket vásárol, annál a tartási idő hosszabb lesz, mint aki kereskedik és akit csak a rövidtávú ármozgás érdekli, mert ott a tartási idő (amíg a pozíció nyitva van) napokban, hetekben (néha órákban, percekben) mérhető. Van benne valami, de ez csak egy része az igazságnak. Szerintem az időtáv mindössze egy olyan sajátosság, ami nem ragadja meg a lényeget.

Mások szerint a tranzakciós gyakoriság a különbséget leíró jellemző. A befektetés kevés tranzakciót jelent adott idő alatt, a kereskedés többet. Ezzel megint csak a felszínt kapargatjuk. Ez is egy okozat.

jo-rossz.jpg

Kerüljünk közelebb az igazsághoz, jöjjön a spekulatív motívum. A kereskedés lényege a spekuláció. Nézzük meg a definícióját ennek a szónak:

  1. üzérkedés, nyerészkedés, önző érdekből fakadó ravasz számítás
  2. mély gondolatokat ébresztő eszmefuttatás

Izgalmasan kettős jelentésű tehát ez a szó. Szerintem a definíció mindkét jelentése beszédes és értelmezésem (és tapasztalatom) szerint erősen összefügg az irigységgel. A spekuláció, a spekuláns kifejezés olyan, mint egy káromkodás, alapvetően pejoratív értelmű szó. És általában azok használják, akik valamilyen anyagi és szellemi jellegű irigységet éreznek azok iránt, akiket ezzel a szóval írnak le, miközben saját magukat erkölcsi emelvényre állítják, hiszen ők nem csinálják. Anyagi jellegű egyrészt ez az irigység, mert a spekuláns kifejezéshez – ahogy a definíció is mutatja – hasznot, nyereséget társítunk. A spekuláns gazdag. Bamm. Ugyanakkor a spekuláns számít (méghozzá ravasz módon), sőt mi több, mély gondolatokat ébresztve futtatja az eszmét. Azaz a spekuláns okos is. A fene vigye el. Viszont akkor nem erkölcsös. Egyszerűen, ha valaki gazdag és okos, az nem lehet erkölcsös. Ezt fejezi ki a spekuláns szó. Erkölcsös az, aki ezt a szót használja. Persze ez ki van fordítva, és szándékosan fordítom ki. De azért lássuk be, van benne valami.

A következő népszerű vélekedés, hogy a befektető csak longol, azaz mindig vásárolja az eszközöket, míg a spekuláns shortol is, tehát az eszközök értékvesztéséből is nyereséget realizál. Ezzel megint egy lépéssel közelebb kerültünk az igazsághoz.

Végül elérkeztünk a lényegi elemhez. Az értékteremtéshez. A befektető értéket teremt. Valamit épít. Az értékteremtéssel, az építéssel egy időben, mintegy annak következményeként a vagyona is gyarapodik. Ne tévelyedjünk meg, ezt ugyanúgy önös érdekből teszi, mint a spekuláns. De a spekuláns „csak” nyereséget termel (jó esetben), akár rombolás árán is. Közömbös számára, hogy milyen ármozgásból keletkezik a nyeresége.

A befektető tehát emiatt longol. A befektetés ezért jelent kevesebb tranzakciót és szükségszerűen tart több ideig.

De ki a befektető? Aki részvényeket vesz hosszú távra, hangzik az automatikus válasz. Igen, igen, de nézzük meg közelebbről.

Méghozzá nézzük meg onnan, hogy mennyire tudatos a folyamat. Ugyanis véleményem szerint az, aki befektetési alapokban tartja a pénzét, és végső soron (áttételesen) részvényeket birtokol relatíve hosszú távon, az nem nevezhető automatikusan befektetőnek. Hiszen a legtöbben az alapokat nem ismerik részleteiben, a kiválasztásuk során általában olyan tényezők játszottak közre, mint a forgalmazó tőkeereje, az alap nagysága, de leginkább múltbéli hozama és/vagy divatossága. Ráadásul a részvényeket valóban áttételesen birtokolják, kevés fogalmuk van arról, hogy pontosan mely társaságokban is szerzett tulajdont az alap. Ne értsetek félre, alapban tartani a pénzünket nem az ördögtől való, de ezzel mi magunk nem teremtünk értéket, vagy ha igen, azt véletlenül tesszük. Hiszen mi csak hozamot akarunk elérni általában, legyen nyugdíjunk (mondjuk).

Értéket teremt az, aki mondjuk lakóparkot épít és ebbe fekteti a pénzét. Vagy olyan társaságokat választ befektetési célpontnak, amelyeknek a tevékenységét valamilyen szempontrendszer szerint az adott személy értékesnek gondol és mindezt tudatosan teszi.

Vegyük észre, hogy van egy nagyon fontos kapocs, a befektető és a spekuláns között: a tudatosság. Tudatosan, előre tervezve (befektető) vagy ravasz számítással (spekuláns) csinálják azt, amit csinálnak.

Tehát pusztán logikai alapon eljutottunk oda, hogy a befektető egy speciális spekuláns, azaz előbbi az utóbbi részhalmaza. Minden befektető spekuláns, de nem minden spekuláns befektető.

 

A tudatosság egyébként már régi vesszőparipám, de ez majd egy következő gondolatkísérlet lesz.

Vitatkozzatok vagy osszátok meg, Ti hogy látjátok ezt!

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://tomegtozsde.blog.hu/api/trackback/id/tr538390324

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

new_boy_on_the_block 2016.03.25. 18:24:03

Szerintem jó gondolatok, bár ez nekem már nagyon elméleti sík. Én abszolute új vagyok "ebben" a világban, évek óta alapokban tartottam a pénzemet és most kezdtem ismerkedni a kockázatosabb befektetésekkel. Az elmúlt hetekben, hónapokban mindenféle információt próbálok magamba szívni a pénzvilág ezen területéről és arról amit leírtatok, én is morfondíroztam már. Pontosabban a short long kérdésen. Egyrészt fontos a pénz nekem (is), de másrészt el nem tudom képzeni (most még) magamról, hogy más kárából nyerészkedjek. Nem tudom, hogy mennyire kéne "lesüllyednem" ahhoz, hogy ne érdekeljen semmi és csak azt lássam magam előtt, hogy minél több pénzt kivegyek valamiből. Egyszerűen nem ilyen embernek neveltek... illetve a szakterületem sem engedi meg az ilyen hozzáállást (fejlesztő vagyok, IT terület). Én építeni szeretnék/szeretek. Viszont a befektetési alapos résszel már kevésbé tudok egyetérteni. Még ha fogalmam sincs, hogy milyen papírokat birtokolok is, akkor is hiszem, hogy ezzel hozzájárulok valami "jóhoz". Ehhez pedig nem hiszem, hogy rendelkeznem kéne a tudással, hogy milyen papírokat is vesz az alap, hisz a helyzeten az semmit nem változtatna (amúgy én személy szerint, minden alapnál szépen elolvastam, hogy pontosan mibe és milyen politikával fektet) ha tudnám. Ha pedig bármi ökörséget írtam, elnézést :)