Tömegtőzsde

Az elmúlt években robbanásszerűen megnőtt a tőzsdék, főleg az internetes kereskedés iránt érdeklődők száma. Az öngondoskodás egyre gyakrabban téma, amelynek egy lehetséges szelete az aktív vagy kevésbé aktív tőzsdei kereskedés. Ez a blog azoknak szól, akik komolyan szeretnék venni ezt a tevékenységet és többet jelent számukra egy lottószelvény kitöltésénél.

Friss topikok

Linkblog

Kik vagyunk?

logo_felirattal.JPG

A blogot a BPForex munkatársai szerkesztik.

A BPForex fair kereskedési környezetet (No Dealing Desk) biztosít azoknak, akik komolyan veszik ezt a műfajt és szeretnének befektetéseik kezelésében egy aktívabb területre lépni. 

Prémium előfizetőinknek elemzéseket, SMS/email értesítéseket, napi videó kitekintést és módszertani, stratégiai videókat biztosítunk.

Címke feed

  • A Karácsony nyomában
  • Zavarok mutatkoznak az erőben
  • Az ANJOUK élő szereplői II. - Interjú Ádámffy Zsigmond páncélkováccsal
  • Klip: In Flames - I Am Above
  • Dobjuk fel a karácsonyi menüt!
  • Ívelt felületek modulos gipszkartonból
  • Tivi gróf, az első magyar pornográf regényíró

Miért lennének a galambok nálunk jobb befektetők – és miért választjuk a 10 százalékos nyerési esély helyett inkább a 9 százalékost?

2016.12.05. 20:48 BPFX

És a legfontosabb kérdés: mi köze mindennek a kereskedéshez? Rendhagyó könyvajánló a BPForextől – Jason Zweig: Agyam és a pénz

agyam_penz_1000x1000.jpg(A Tömegtőzsde blog olvasói és a BPForex ügyfelei a 25%-os kedvezményes árból további 10% kedvezményt kapnak a www.a4cbooks.hu webshopban történő vásárláskor, így 4990 Ft helyett 3370 Ft-ért juthatnak hozzá a kötethez!*)

A pszichológusok évtizedek óta bizonygatják, hogy ha a patkányok vagy a galambok tudnák, mi az a részvénypiac, akkor az emberek többségénél jobb befektető válna belőlük. Ennek az az oka, hogy a rágcsálók és a madarak szemmel láthatóan mintázatazonosítási képességeik korlátain belül maradnak, egyfajta természetes alázatossággal közelítve a véletlenszerű eseményekhez. Mi, emberek azonban egy teljesen külön történet vagyunk.

Az ezzel a kérdéssel foglalkozó tipikus kísérletekben a kutatók kétféle fénnyel, zölddel és pirossal villantanak a képernyőn. Ötből négyszer a zöld fény villan fel, az esetek 20 százalékban pedig a piros. Ám a pontos sorrend véletlenszerű marad. (Egy 20 felvillanásból álló sorozat például így nézhet ki: PZPZZZZZPZZZZPZZZZZZ. Egy másik pedig így: ZZZZPZZZZZZZPPZZZZZP.) Amikor azt kell megtippelni, hogy melyik fény fog következőnek felvillanni, a legjobb stratégia minden alkalommal egyszerűen a zöldre tenni, hiszen ekkor 80 százalék a találatunk esélye.

És a patkányok vagy a galambok általában pontosan ezt is teszik, ha morzsákat kapnak jutalmul a következő fény színének eltalálásáért. Az emberek azonban hajlamosak felsülni ezeknél a kísérleteknél. Ahelyett, hogy állandóan a zöldet választanák, és 80 százalékos eséllyel bebiztosítanák az igazukat, jellemzően ötből négyszer zöldet választanak, és rövid idő alatt belemerülnek abba a játékba, hogy megpróbálják kitalálni, mikor fog legközelebb piros fény felvillanni. Ez a céltalan próbálkozás azt eredményezi, hogy átlagosan mindössze 68 százalékban találják el a következő fény színét. Ami ennél is különösebb, hogy az emberek még akkor is kitartanak ezen viselkedésük mellett, amikor a kutatók kifejezetten elmondják nekik – patkány vagy galamb esetében ez ugye képtelenség –, hogy a fények véletlenszerűen váltakoznak.

Más állatokkal ellentétben mi, emberek azt hisszük, elég okosak vagyunk a jövő előrejelzéséhez – még akkor is, amikor határozottan közlik velünk, hogy az előrejelezhetetlen. Mélyen gyökerező evolúciós paradoxon, hogy pontosan a nagyobb intelligenciánknak köszönhetően a patkányoknál és a galamboknál alacsonyabb pontszámot érünk el az ilyesfajta feladatokban. (Ez jusson eszünkbe, amikor legközelebb késztetést érzünk „tyúkeszűnek” nevezni valakit.)

A „gondolkodás” és „érzés” közötti konfliktus hasonlóan furcsa eredményekhez vezethet. A Massachusettsi Egyetem pszichológusai cukorkákkal töltöttek meg egy kisebb és egy nagyobb tálat. A kisebb tálba 10 darabot tettek, amelyek közül 9 mindig fehér, 1 pedig piros volt. A nagy tál 100 cukorkát tartalmazott, amelyek közül 91-95 darab volt fehér, a többi pedig piros. A kísérlet résztvevőinek egy dollárt ígértek, ha a két tál bármelyikéből piros cukorkát húztak ki. Először is azonban emlékeztették őket, hogy a kis tálban lévő cukorkák 10 százalékát teszik ki a pirosak, míg a nagy tálban legfeljebb 9 százalék az arányuk.

Melyik tálból húztak a résztvevők? Aki elemzően gondolkodik, az mindig a kisebb tálból húzna, hiszen az állandóan 10 százalékos nyerési esélyt kínál, míg a nagy tál esetében a színes cukorka kihúzásának esélye soha nem haladja meg a 9 százalékot. Ennek ellenére az emberek közel kétharmada azt a tálat preferálta, amelyről „tudták”, hogy alacsonyabb nyerési eséllyel kecsegtet, mert úgy „érezték”, hogy – a számszerűen, de nem arányaiban több piros golyó – több lehetőséget kínál a nyerésre.

 

Az Agyam és a pénz című könyvében Jason Zweig – akit a magyar olvasóközönség elsősorban Az intelligens befektető aktualizált kiadásához írt kommentárjai révén ismerhet – azt vizsgálja, hogy miért hoznak a máskülönben okos, értelmes emberek irracionális és buta pénzügyi döntéseket. A kérdésre a pszichológiát, az idegtudományt és a közgazdaságtant ötvöző új tudományág, a neuroökonómia adja meg a választ.

Ebből a legalább annyira szórakoztató, mint amennyire tanulságos könyvből kiderül, miért értjük oly sokszor félre a kockázat fogalmát, és miért vagyunk hajlamosak túlzott elbizakodottságra befektetési döntéseink meghozatalakor. A szerző a tudományos kísérletekből és a – még kiemelkedően sikeres emberek által is rendre elkövetett – befektetési hibákból levont következtetéseit olyan gyakorlati tanácsok formájában hozza az olvasó tudomására, amelyek segítenek megalapozottabb döntéseket hozni, illetve az értelem és érzelem között a fejünkben zajló küzdelmet irányításunk alatt tartani.

Rengeteg olyan könyv született már, amelynek alapüzenete szerint „szinte minden, amit a befektetésekről tudni véltünk, téves”. Nagyon kevés olyan íródott azonban, amely azáltal igyekszik olvasóiból jobb befektetőt faragni, hogy rávilágít: minden, amit önmagunkról tudni véltünk, téves. Ez a kötet nemcsak a befektetői agy belső működéséről szól, hanem arról, hogy mit jelent embernek lenni – annak minden varázslatos képességével és zavarba ejtő esendőségével. Nem számít, milyen sok vagy éppen kevés az, amit a befektetésről tudni vélünk, mindig tanulhatunk újat a pénzügyi küzdőtér legfontosabb szereplőjéről: önmagunkról.

 

Jason Zweig: Agyam és a pénz – Hogyan váljunk tudatosabb befektetővé a neuroökonómia következtetései révén?

A4C Books kiadó, 2016

336 oldal, 4990 Ft

www.a4cbooks.hu

 

* A kedvezmény igénybevételéhez használjátok a bpforex kuponkódot, amely 10% kedvezményt biztosít a rendelés végösszegéből. A kuponkód 2017. március 31-ig, több vásárlásra is felhasználható, a webshop teljes kínálatára.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://tomegtozsde.blog.hu/api/trackback/id/tr8612026083

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.