Az előző heti júliusi kínai gazdasági és kereskedelmi adatok újabb monetáris stimulálás iránti spekulációt indítottak el a piacokon. Májusban Peking elkötelezettségét fejezte ki a gazdaság felélénkítéséért, így mindenki azt várta, hogy az előző hónap gazdasági adatai jól alakulnak majd. 

Miért nem reagált eddig a gazdaság a könnyítésre? Több oka is van ennek, a legfontosabb talán az, hogy az ország kezd kifogyni a stimulálásra szánt pénzből. 

Elsőre ez a kijelentés furcsának hangozhat. Végeredményben a Kínai Népbank (PBOC) – a központi bank – 3,24 ezer milliárd dolláros tartalékkal rendelkezett a félév végén. Mégis, a külföldi devizában tartott összeg keveset tudott segíteni a belső pénzügyi krízisben. A PBOC külföldi devizában tartott pénz mennyisége nagyjából megegyezik a renminbiben denominált kötelezettségeivel, amelyet dollár, font, euró és yen vásárlásakor halmozott fel. Eredményképp a központi bank nem tudja felhasználni tartalékait anélkül, hogy egyre inkább fizetésképtelenné váljon. 

Az utóbbi, enyhe esés a renminbi USD-hez viszonyított értékében csökkentette a PBOC kötelezettségeit az eszközállományával szemben, így némileg erősödött a mérlege, de a központi bank még mindig nem tudja szabadon felhasználni tartalékait. Ezért a masszív külföldi tőke bevonása a gazdaság élénkítésére – még ha működne is – nincs benne a pakliban. 

Habár a bank – ahogy 2003-ban is tette – limitált mennyiségben az ország bankjainak rendelkezésére bocsájthatná tartalékait, hogy azok kihitelezhessék azt. A legutóbbi stimuláló program – 2008 vége – elsősorban azért eredményezett gazdasági növekedést, mert a bankok óriási hitelezési akciót indítottak. 2009-ben például a saját devizában adott kölcsönök mértéke 9,59 ezer milliárd yuanra rúgott, kétszeresére a 2008-as évinek. A kölcsönáradat folytatódott 2010-11-ben is. 

Azóta azonban befejeződött. A bankok nem tudják megfinanszírozni a több száz új projektet, melyet Peking és az önkormányzatok bejelentettek az utóbbi hónapokban. Miért? A 2008 óta kiadott kölcsönök nagy része soha nem lesz visszafizetve. 

A kínai bankszabályozó hatóság (CBRC) azt állítja, a bankok befagyott hitel aránya az első negyed végén 0,9% volt, de még a szabályozó sem biztos ebben az adatban. A 2008 óta kiadott rossz kölcsönök gyors egymásra épülése pedig komoly következményekkel jár majd. 

A bankok – annak ellenére, mit mond a felügyelet – megkérdőjelezhető kölcsönökkel vannak tele, és tőkéért kell kuncsorogniuk, mielőtt hosszú távon elköteleznék magukat stimuláló projektek mellett. A Tsinghua Egyetem professzora, Patrik Chovanec szerint a bankok tudtak új kölcsönöket adni, de ezek többsége rövidtávú. Sőt, ezeknek az intézményeknek hamarosan problémájuk lesz, hiszen a megmaradt likviditásukat arra kell fordítaniuk, hogy refinanszírozzák a vagyonkezelő cégeket és ingatlanalapokat. Más szóval bármit megtennének azért, hogy a jelenlegi kötelezettségeiket ki tudják fizetni. Alig fog új projekt – amely valós növekedést idézhetne elő – indulni. Júliusban, nem meglepően, a renminbi kölcsönök száma esett, becslések szerint 540,1 milliárd yuanra a júniusi 919,8 milliárdról. 

Közgazdászok szerint az infrastruktúrára fordított pénz – stimulus – csak a privát vállalkozások csökkenő keresletét fogja pótolni. Tom Orlik, Wall Street Journal szerint az ilyesfajta kiadás nem várható, hogy gazdasági növekedést hoz majd. 

Mindennek ellenére néhány város megkapja a tőkét az új projektekhez, de ez csak azért alakul így, mert a CBRC tulajdonképp elrendelte a bankoknak, hogy lapátolják be a pénzt a hitelképtelen önkormányzat finanszírozási rendszerbe. Chovanec azt állítja, néhány hónapja ezek a hitelfelvevők a „ne adj kölcsönt” listán szerepeltek. Annak ellenére, hogy a hitelcsapok kinyíltak, több helyi szervezet is pénzcsapdában van. 

Szóval mennyire rossz a helyzet? Anne Stevenson-Yang, Capital Research azt jelenti, hogy Kína legnagyobb városainak adóhatóságai kifogytak a pénzből. Hihetetlen, de a hivatalnokaikat arra kérték, szedjék be fizetéseiket közvetlenül az adófizetőktől. Az kormány bukása egyértelmű ezekben a városokban, ahol a helyi hatóságok kétségbeesetten keresik, honnan lehet bevételt teremteni. 

Taizhou, a prosperáló Jiangsu tartományban illegális, 5%-os adót vetett ki a lakásbérlőkre, és behajtókat küldött ennek beszedésére. Changning in Hunan eltörölte a szabadságot és egy hétvégi napot munkanappá nyilvánított az adófizetők körében. Tizenöt város és megye Hainanban csak 17%-át tudta beszedni a tervezett földeladási bevételnek. 

Hangzhou adójövedelme 2,7%-ot csökkent ebben az évben. Ez a szám nem tartalmazza a földeladásból származó bevételkiesést, amely több mint 50% az első 6 hónapra. Xiangtan in Hunan nem fizette ki a tanárokat és a nyugdíjjozzájárulásokat. Azt beszélik, hogy Wuxiban nem tudják kifizetni a májusi fizetéseket és Ordosban, a hírhedt szellemvárosban kölcsön kellett kérni az állami szénbányától a működési költségek fedezéséhez. 

Shenyangban, Liaoning tartomány fővárosában az adónak nem minősülő díjakat 57%-kal megemelték ebben az évben. Múlt héten áruházak és éttermek ezrei zártak be három napra, mivel a tulajdonosok tudomására jutott, hogy „zsír birságot” akarnak szedni a jövőre megrendezésre kerülő Kínai Nemzeti Játékok finanszírozására. Shenyang vezetői tagadták a dolgot, de a tulajdonosok nem akartak kockáztatni, így zárva tartottak. 

Ha az üzletek bezárnak, akkor tudjuk, hogy Kína kincsesládája majdnem üres. A helyzet súlyosbítására, az ország pénzügyi gondjait még nehezebb lesz megoldani úgy, hogy a fizetési mérleg negatívba fordult. 1998 óta először történt idén a második negyedévben nettó kiáramlás. Az ország tartalékai is estek a második negyedévben, de nem is lepődhetünk meg: körülbelül 110 milliárd dolláros tőkekiáramlás zajlott le ebben az időszakban, és úgy tűnik, ez júniusban is folytatódott. A kínai lakosság gyorsan veszíti a bizalmát. 

Egyik fejlődő ország sem kerülte el a súlyos pénzügyi krízist. A Kínai Népköztársaság éppen most áll ez előtt. Az ország, a partmenti hatalmas városoktól a hegyvidéki kis falucskákig pénzszűkében van. 

A cikk szerzője az a Gordon Chang, aki régóta jövendöli már Kína visszaesését. Hasonló Roubinihez a felfogása, de egyszer biztos igaza lesz, ahogy az olasznak is igaza lett. Minden esetre, mostanában a kínai adatokat vizsgálva és a globális gazdasági helyzetet tekintve, elég nagy esélye van annak, hogy bejöjjön a jóslat. A probléma hatalmas lehet, ha nem tudja beindítani exportját az ország, semmiképpen sem jönnek jól a nyugati társadalmaknak a cikkben leírt dolgok a jelenlegi helyzetükben. Óriási lavina indulhatna el.

Ha gyakoribb piaci betekintésre vágysz és még nem íratkoztál fel az ingyenes Google Csoportunkba, akkor nosza! :)

 http://www.bpforex.hu/hu/kereskedesi_eszkozok/bpforex_hircsoport