Egy bár alkalmas hely lehet a piacok viselkedésének megértésére - Mark Buchanan, Bloomberg, Február 7.
A Lehman Brothers 2008-as csődje ilyesztő volt: a tőzsdék volatilitását mérő VIX index több, mint 80 pontos értékre ugrott (ma a 20-as szint körül ingadozik). Ennél is ilyesztőbb tudni azt, hogy valamikor megint a 80-as szinten lesz. A piacok így működnek: a váratlan káosz törvényszerű.
A közgazdászok évtizedek óta azt kutatják, miért van a piacokon "túlzott volatilitás" - azaz miért mozognak az árak le-föl nagyobb mértékben, mint az a belső érték szerint idokolt volna. Rutinszerűen, előzetes jel nélkül történnek meg az olyan összeomlások, mint az 1987-es vagy a 2010. május 6-ai "flash crash".
Mégis, ez a káosz mégsem fetétlenül annyira titokzatos, mint amennyire annak tűnik. Helyes nézőpontból vizsgálva - nem a közgazdasági racionalitást keresve - természetes következménynek tűnik.
Ezt a megállapítást Brian Arthur, a Stanford Egyetem közgazdászának 1994-es kísérlete alapján tehetjük. Képzeljük el egy kollégium bárját, minden csütörtök este zenével és olcsó italokkal. Természetesen sok diák ide akar menni. A probléma az, hogy a hely kicsi, így maximum 60%-uk fér be. Minden héten tehát egy nehéz döntést kell a diákoknak meghozni: hogyan csinálják azt, amit a legtöbb ember nem fog (csalni nem lehet, mindenkinek döntést kell hoznia).
A játékelmélet
Közgazdászok a játékelmélet segítségével elemzik a hasonló szituációkat. Ez azt feltételezi, hogy minden diák keményen gondolkodik azon, hogy a lehető legjobb megoldást megtalálja és figyelembe veszik, hogy mindenki más is hasonlóan cselekszik, mindenki számításba veszi a többiek várható cselekvését. Ez a deduktív gondolkodásmód nem eredményezhet jó megoldást, hiszen ha mindenki a legjobb megoldást választja, akkor vagy minden diák elmegy a bárba vagy minden diák otthon marad - egyik változat rosszabb, mint a másik.
Arthur azt mondta, az emberek döntéseiket egyszerű teóriák, hipotézisek alapján hozzák. Egy ember például azt gondolhatja, "zsúfolt volt a múlt héten, ezen a héten kevésbé kell annak lennie", és elmegy a bárba. Egy másik eltérően gondolkozhat, "két héten egymás után zsúfolt volt, most is az lesz", és otthon marad. Pszichológusok bebizonyították, hogy az emberek sokszor ilyen teóriák alapján hoznak döntést, mindig azt választják, ami legutóbb a legjobban "működött".
A bár-problémát ilyen szemszögből vizsgálva Arthur úgy találta, könnyen belátható, miért változik egy éjszakai szórakozóhely látogatottsága estéről estére. Számítógépes szimulációval ábrázol különböző teóriákat, amelyek a bárba menetel mellett és ellen szóltak, és a heti látogatottság átlaga hamar beállt a 60%-os értékre. De - és ez a lényeg - egy konkrét érték sem volt 60%. Tehát csak a 60%-os érték körül ingadozott a heti látogatottság, ahogy az emberek hétről hétre változtatták taktikájukat.
Nem beszélhetünk olyan egyensúly helyzetről, amit a közgazdászok látni szeretnének. Sok meglepetés alakul ki egy statikus helyzetből - az emberek csak megpróbálnak megoldani egy problémát hétről hétre.
Néhány változtatást alkalmazva ez a teória a tőzsde leírására is alkalmazható. Helyettesítsük a "menést" vétellel, a "maradást" eladással, és feltételezzük, hogy a vétel és eladás száma közötti eltérés mozgatja az árakat le-föl. Közeledünk ahhoz, amit John Maynard Keynes állított, miszerint a piacok egy szépségversenyhez hasonlítanak: kit tartanak az emberek a legszebbnek, azt választják. Keynes azt javasolta, "annak megfelelően várjuk a piaci mozgást, ami az átlag véleménye arról, hogy mi az átlag véleménye".
Környezeti modellek
Két évtizeddel később még aktuálisabbnak tűnik a bár-játék. Maroknyi fizikus, tudós és közgazdász formálta át ezt a jelenséget, ami ma a legrealisztikusabb piaci modellnek bizonyul. Ez a modell a piaci mozgást soha meg nem álló befektetők környezetének tartja, akik abból szerzik profitjukat, hogy tanulás és múltbeli tapasztalás útján alakítják stratégiájukat. Ezek a környezeti modellek az árak túlzott ingadozását és felfokozott várakozásokat eredményeznek.
A valóságban persze a piacokat sokszor éri külső hatás - bankok csődbemenetele, politikai bejelntések. De ezekben a piaci modellekben nagy áresések a semmiből is kialakulhatnak - a tömegszerű gondolkodás és viselkedés következtében. Vannak olyan időszakok, amikor a piaci szereplők hasonlóan értelmeznek bizonyos mintázatokat. Ennek eredményeképp együttesen és hasonlóan cselekszenek, amit előre senki nem láthat.
Ez a természetes csordaszellem vezet a piacok azon tulajdonságához, miszerint képesek perceken, napokon, hónapokon belül összeomlani vagy nagymértékben emelkedni. Ez vezet a piacok "hosszú távú memóriájához" is - egy magas volatilitású időszak ma már bizonyítottan kihat az elkövetkező 10 évre. Ezek egyike sem származtatható a tradicionális egyensúlyi modellekből.
Természetesen senki nem állítja a modelleket használók közül, hogy egy nyers piaci kép ábrázolásán kívül bármiben segítségükre lennének. De ez a kép pár dolgot helyre rak és az első lépést jelenti az adaptív, változó és kevésbé racionális emberi viselkedés megértésében.
Egyik piaci teória sem írható le egyenletekkel. A piacok megértése, hasonlóan az időjárás előre jelzéséhez becsléseken alapszik, valamint olyan sémák keresésén, melyek értelmet adnak ebben a kaotikus és változó valóságban. Még akkor is, ha olyan "értelmetlen" kérdéssel kezdjük, mint a bár-probléma.
Technikai elemzés
Tekintettel arra, hogy ezen a héten a görög segítségnyújtással kapcsolatos pletykák, fő hírek alakították a piaci mozgásokat - a fő devizapárok az elmúlt 2 hónap trendjének megtöréséhez közel kerültek csütörtökön, majd pénteken visszatértek ezekbe a trendekbe -, és hétfőre várjuk az ECB görög kötvényeinek "kicserélését" újabb görög kötvényekkel - hogy ez valóban megtörténik-e, és milyen hatással lehet a későbbiekre, ez még egy nagy kérdőjel -, ezért nem bocsátkozunk különösebb elemzésekbe ezen a héten.
Helyette nézzétek meg, hogyan kereskedjük a fundamentális adatokat immár 2 éve:
Ne felejtsétek el korábbi videónkat, az EURUSD momentum kereskedését sem, ami az utóbbi 5 hónapban remekül működött, és várhatóan a magas napon belüli volatilitás miatt ez így is marad még egy darabig:
