Ügyfélkérésre: Mi is az a QE? Miért rángatózik össze-vissza a piac, valahányszor meghallja ezt a szót? A japánok próbálták először alkalmazni ezt a monetáris módszert a 2000-es defláció idején, sikertelenül.
QE a Fed esetében: lényegében pénzt nyomtat a jegybank, amivel pénzügyi termékeket (nem csak államkötvényeket, hanem pénzügyi intézmények kötvényeit és más termékeit) vásárol - így a pénzintézetek nem kerülnek likviditási csapdába. Ha az alapkamat már nem csökkenthető tovább (illetve negatív kamat irányába persze lehet menni, de a Fed nem hiszem, hogy ilyesmihez nyúlna), akkor hosszú lejáratú pénzügyi termékek vásárlásával növelik azok piaci árát, így csökkentik a hosszú távú kamatokat. A Fed célja, hogy az inflációt 2% körül tartsa, ha kamatpolitikával már nem lehet játszani, akkor mennyiségi könnyítéssel (quantitative easing) lehet megakadályozni az infláció célráta alá esését (jelenleg az inflációs adatok azt mutatják, 2% alá akarnak esni erre az évre). A QE abban az esetben, ha a kereskedelmi bankok az így "nyert" plusz pénzt nem hitelezik tovább, akkor komoly infláció emelkedéshez is vezethet, ezért figyelnek a jegybankok arra, hogy tényleg csak alacsony inflációs környezetben használják ezt az eszközt.
Csak az a jegybank teheti ezt meg, aki kontrollálja az adott ország devizáját. Az EMU-ban ezért kell az ECB-ben bízni, hiszen csak ő dönthet hasonló nagyságrendű monetáris beavatkozástól, viszont sokkal nehezebben tud meghozni egy hasonló döntést a tagországok ellentétes akaratai és sokfélesége miatt, mint a Fed.
A QE-nek sok formája lehet, ugyanis nem mindegy, mit vásárol a jegybank. A Fed és a BoE (Bank of England) QE-nek hívja a hasonló tevékenységet, 2009-ben a Fed szinte csak kiváló minőségű, amerikai dollárban jegyzett kötvényeket fogadott el letétként. Az ECB LTRO-nak hívja ezt a műveletet, kényszerűen nem csak kiváló minősítésű papírokat fogad el letétként. Az LTRO keretében 3 évre ad kölcsönt a kereskedelmi bankoknak, akiktől letétként elfogadja spanyol és olasz kötvényeiket is (a görögöket már nem, mert az országot csődkategóriába sorolták). Ebből a kölcsönből újabb és újabb kötvényeket vásárolhatnak a bankok, és így tovább, amivel a korábbiak szerint emelik a kötvények árát és csökkentik a kamatokat. Az 5 éves LTRO-t azért fontolgatja a jegybank, mert még inkább kitolná a kölcsön visszafizetésének határidejét, nyilvánvaló, hogy így még kedvezőbb lenne az ajánlat - főleg mondjuk egy 0,5%-os alapkamattal, a jelenlegi 0,75% helyett (még kamatot is vághat az ECB az évben, várjuk is).
Nagyságrendek: 2008-2010 között a Fed 2,1 ezer milliárd USD értékben vásárolt különféle pénzügyi terméket, majd fél év szünet után 2010 végén újabb 600 milliárdos csomagot jelentett be.
A britek eddig még "csak" 375milliárd Fontnál tartanak. Az ECB 1 ezer milliárd Eurót költött eddig LTRO formájában (3 éves kölcsön) mennyiségi könnyítésre - ha viszont mindenféle könnyítési formát ide értünk, akkor majd 4 ezer milliárd Eurónál tartanak. - Forrás egyszerűen a Wikipédia.
Hatékonyság? Az nem sok van. De képzeljük el, hol tartana mostani helyzetben a világ ezek nélkül...A probléma mindig is az volt a monetáris politikával, hogy úgy mozog a gazdasági teljesítménnyel együtt, mint a szinusz-koszinusz görbe: akkor kezdenek el könnyíteni valamilyen formában, amikor a gazdasági kilátások mélyponton vannak, illetve akkor jön a szigorítás, amikor a jelen gazdasági helyzet (relatív) rózsás. Sajnos ezen nem lehet javítani, hiszen a monetáris politika ezer más mutatóra is kihat, például a munkanélküliségre. A monetáris könnyítések a munkanélküliséget csökkentik, az inflációt ugyebár növelik - ha hatékonyak. Egy egyébként is jól teljesítő gazdaságban az infláció mindenképpen a jegybank célja felett lebeg így vissza kell fogni, hogy a gazdaság ne pörögje túl magát, tehát nem lehet a monetáris politikát az egyébként sokkal racionálisabb módon használni: nem lehet akkor könnyíteni, amikor sokkal jobb hatást érnének el a gazdaság szempontjából. Pedig ez olyan, mint amikor azt mondjuk, kereskedjünk trenddel megegyezően, mert sokkal könnyebben érünk célárat. Hát a monetáris intézkedések trenddel szemben mennek, ezért kevésbé hatékonyak lehetnek.
A QE nem egyenlő az ész nélküli pénznyomtatással, hiszen az utóbbival egyszerűen a költségvetési hiányt foltozzák az államok vagy kifizetik az adósságot. Ez nem feltétlen jó lépés, a Bokros-csomag (ez nem QE volt!) is itt bukott meg végérvényesen: a szerzett pénzt adósság kifizetésére költötték, nem pedig a belső gazdaság fellendítésére.
Még egy szó az Operation Twistről: a Fed a QE1 és QE2 során "szerzett" rövidebb lejáratú pénzügyi termékeket cserélte be hosszabb lejáratúakra, így plusz pénz bevonása nélkül próbálta meg lejjebb nyomni a hosszú távú kamatokat. A hatékonysága láthatóan még rosszabb, mint a QE-nek, hiszen nagyon rövid ideig tart a hatása.
Tehát leszűrhető, hogy a QE csak ideig-óráig (egy esetleges QE3 talán már csak napokig) tudja megemelni a gazdasági teljesítményt, nem igazán hatékony. Időt tudnak vele vásárolni a jegybankok - nem véletlen, hogy az utóbbi időben csak beszélnek róla, ígérgetik, de amíg nincs óriási baj (nézzük csak meg az indexeket, éves csúcsok közelében a DAX, FTSE és a vezető amerikai indexek is, sőt a NASDAQ még a többieknél is jobb teljesítményt nyújtott eddig), nem akarnak újabb százmilliárdokat kiszórni az ablakon. A buta piac pedig - mint kismacska a madzagra kötött halfejet - benyeli a szövegelést, mert mohó. Tudja, hogy a hosszú távú kamatok le fognak esni, ha jön egy újabb mennyiségi könnyítés, így megveszi például már 6,5%-on is a spanyol 10 éves kötvényeket (múlt héten, Draghi bizonyos "mindent készek vagyunk megtenni" mondata után ezt láthattuk is, 7,5%-ról csökkent le pár nap alatt a 10 éves Bono). Ha majd jönnek az alacsonyabb kamatok, akkor a kötvény árfolyama felmegy - ezt már korábban megírtuk, tehát a hülyének is jó üzlet. A jegybankok miért ne lebegtetnék meg tehát az újabb fordulót, akárhányszor csak megtehetik? Végülis egy tényleges QE-vel sem biztos, hogy többet érnének él, és a szavak ingyen vannak.
Miért lehet pozitív (rövidtávon), ha lesz QE3 és LTRO3 a piaci mozgások szempontjából (a gazdasági fellendülést félő, hogy nem hoznák meg, még olyan mértékben sem, mint elődjeik)? Egyszerű pszichológia. A piacnak nincs mibe kapaszkodnia egyelőre, csak ezekbe, és elhiszi, hogy ideig-óráig ezek a monetáris intézkedések tudják szinten tartani vagy kicsit emelni a gazdasági teljesítményeket és némileg helyrehozni a kötvénypiacokat. Ezért, ha a befektetők meghallják a QE3 vagy LTRO3 mozaikszavakat, rögtön nyomják a BUY gombot, ész nélkül (részvény és kötvénypiacon is, a kockázatvállalás emelkedésével pedig erősödnek a magas bétájú, kockázatosabb devizák, pl: EUR, AUD, CAD, NZD, stb...). Racionálisan semmit nem kellene tenni előre természetesen, de a piac ilyen: előbb cselekszik, mert mindenki kapzsi, nem akar lemaradni és utána gondolkodik. Persze a hatás már egyre kisebb, korábbi blogos cikkünkben szépen látható, hogyan tradelt a piac a különféle QE-k alapján:
